Napjaink növénytermesztésével szemben egyre erőteljesebbé válik az igény, mondhatjuk követelmény, hogy gazdaságos és környezetkímélő legyen, alkalmazkodjon az ökológiai és ökonómiai viszonyokhoz. Világszerte a hosszú távon fenntartható gazdálkodás megvalósítása került előtérbe, melynek alapvető kritériuma a természetes erőforrások védelme, a talaj termékenységének megóvása.
Fehér- és barnakalapú csiperkegomba (Agaricus bisporus (J. E. Lange) Imbach) fajtát, valamint 4 különböző A. subrufescens (Peck) gombatörzset termesztettünk azonos környezeti paraméterek között. A termőtestekből spektrofotometriásan meghatároztuk a galluszsavra vonatkoztatott összes polifenoltartalmat, valamint az aszkorbinsavra vonatkoztatott összantioxidáns kapacitást.
A gombatermesztés csökkenő tendenciát mutat a fejlett nyugat-európai államokban, az Egyesült Államokban és Kanadában is. Ennek okai a Kína felől érkező olcsó gomba, az Európára jellemző magas előállítási költségek és az áruházláncok árversenyének nyomása. Így az európai és észak-amerikai gombatermesztők száma számottevően lecsökkent az elmúlt években. Akik megmaradtak ebben az ágazatban, azok további hatékonyság- és versenyképesség-növelésre kényszerülnek.
A globális klímaváltozással összefüggő hatások már napjainkban is jelentős eltéréseket okoznak a szőlő fenológiájában. A fejlődési és növekedési szakasz kezdete korábbra tevődik, az egyes szakaszok a mezo- és mikroklimatikus viszonyok függvényében lerövidülnek. A hűvös termesztési övezetbe tartozó területek kedvezőbb pozícióba kerülnek az átlaghőmérséklet emelkedése miatt, a minőségi borszőlőtermesztésben alkalmazott fajtaszortiment lényeges kibővülése várható.
Az in vitro kultúrákat széles körben alkalmazzák új fajták és klónok felszaporítására, vírusmentes szaporítóanyag, valamint genetikailag módosított növények előállítására, azonban gyakran nem megfelelő hatékonyságú az in vitro felnevelt szőlőnövények edzése az üvegházi, illetve szabadföldi körülményekhez.
A sajmeggy (Prunus mahaleb L.) klónalanyok szelekciójának és értékelésének céljával folytatott három évtizedes kutatómunkánk eddigi eredményeit foglalja össze cikkünk. Az egykori Faiskolai Termesztési Tanszéken részben magtermő fa céljára szelektált sajmeggyek (’Egervár’ SM V/35 és ’Magyar’ SM V/19), valamint két új klón (’Bogdány’ SM 12/1 és az SM 11/4) vegetatív szaporításának megoldása és faiskolai értékelésük után több ütemben, számos cseresznyefajtával folyt a sajmeggy klónalanyok gyümölcstermesztési értékelése.
Az éghajlatingadozás jelenlegi, számos bizonytalansággal terhelt szakaszában különböző élő szervezetek – s nem kizárólag a leginkább vizsgált gazdasági növények – fenológiai vagy bioklimatológiai elemzése segítségével információkat gyűjthetünk az éghajlati rendszer változékonyságáról és hatásairól.
A paprika (Capsicum annuum L.) Magyarországon a legjelentősebb hajtatott zöldségféle. Növényházainkban a legelterjedtebb kártevő fonálféreg a Meloidogyne incognita, amely súlyos károkat okoz a legtöbb talajon termesztett hajtatott zöldségfélén, így a paprikán is. A fonálférgek ellen kémiai talajkezelésre használt növényvédő szerek használata költséges, továbbá a környezetre és a felhasználóra nézve veszélyesek lehetnek, és hatékonyságuk sem tökéletes.
A borok ásványi anyagai közül a magnézium az egyetlen, amelynek sói nem válnak ki. Jelentős pozitív élettani hatással bír, szükséges a csontok megfelelő kialakulásához és különböző intracelluláris enzimfolyamatokban is nélkülözhetetlen (GROLLMAN és GROLLMAN, 1970). Figyelemre méltó mennyiségben van jelen a borban, a badacsonyi borok jellemző keserűségét adja (MÁJER, 2004).
